Az alábbi linkre kattintva, hosszabb leírás olvasható a napi szentről.

                                                                                    

                                    Június 1.

            SZENT JUSZTÍNUSZ VÉRTANÚ

                                             Emléknap

Jusztínusz a II. század elején pogány családból született a szamariai Szichemben (ma Nablus). A pogány bölcseleti iskolákban nem találta meg Istent. Megtérve sokat írt a vallás védelmében. Két Apológiája és a Dialogus a zsidó Trifonnal című párbeszéde maradt csak fenn. Rómában iskolát nyitott, és nyilvános vitákat tartott. Társaival együtt vértanúságot szenvedett Rómában Marcus Aurelius idején, 165 körül.

Szentírási szakaszok: 1 Kor 1,18-25; Mt 5,13-19


                                                       Június 3.

LWANGA SZENT KÁROLY ÉS TÁRSAI,

                            VÉRTANÚK

                                         Emléknap

Ugandában sok keresztényt öltek meg Mwanga király parancsára 1885 és 1887 között a vallás iránti gyűlöletből. Néhányan közülük magában a királyi udvarban teljesítettek szolgálatot, vagy a király személye körül tevékenykedtek. Ezek közül is kitűnt Lwanga Károly 21 társával, akiket mint buzgó katolikusokat, részben karddal fejeztek le, részben pedig megégettek 1886. június 3-án, amiért a király tisztátalan vágyainak nem engedtek.


Szentírási szakaszok: 2 Makk 7,1-2.9-14; Mt 5,1-12a


                                                 Június 5.

    SZENT BONIFÁC PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

                                              Emléknap

Angliában született 673 körül. Bencés szerzetesként élt az exeteri monostorban. 719-ben Németországba ment a hitet hirdetni. E tevékenysége gyümölcsöző volt. Püspökké szentelése után a mainzi egyházmegyét kormányozta, társakat gyűjtött maga mellé, akiknek segítségével számos egyházmegyét alapított vagy megújított Bajorországban, Türingiában és a frankok földjén. Zsinatokat is tartott, és törvényeket hozott. Amikor a frízeket térítette, a pogányok megölték társaival együtt 754. június 5-én. Testét az általa alapított fuldai monostorban helyezték el.

Szentírási szakaszok: Apcsel 26,19-23; Jn 10,11-16

                               
                       
Június 13.

               PÁDUAI SZENT ANTAL

    ÁLDOZÓPAP ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

                                         Emléknap

A portugáliai Lisszabonban született a XII. század vége felé. Előbb az Ágostonos-rendi kanonok közé lépett be, majd pappá szentelése után a ferencesekhez ment át, hogy Afrika népei között hirdesse az evangéliumot. Franciaországban és Itáliában vándorprédikátorként gyümölcsözően tevékenykedett, sok eretneket megtérített, és rendjében elsőként tanította tudományokra a testvéreket. Tudománytól és kedvességtől átjárt beszédeket írt. Páduában halt meg 1231. június 13-án.

Szentírási szakaszok: Iz 61,1-3a; Lk 10,1-9


                                                       Június 15.

            ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG JOLÁN                                           SZERZETESNŐ

                                            Emléknap

IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, Szent Kinga, Boldog Konstancia és Szent Margit testvére. 1238 körül született. Szüleivel együtt végigszenvedte a tatárok előli menekülés viszontagságait. Szülei alig 5 éves korában nővérének, Szent Kingának, Szemérmes Boleszláv lengyel király feleségének gondjaira bízzák. 1256-ban lett Jámbor Boleszláv fejedelem felesége, három leánya született. Kitűnt férje iránti szerető engedelmességével, útjaira elkísérte, hogy segítse a szegényeket. A ferences eszmény hatására két kolostort alapított a klarisszáknak.

Férje halála után (1279) belépett a klarisszák sandeczi kolostorába, ahol nővére, Szent Kinga már várt reá. Majd a férjétől alapított gnieznói kolostor főnöknője lett, ahol egyik leánya szintén klarissza szerzetes volt. életét a ferences szegénység, és az Üdvözítő szenvedéséről való elmélkedés jellemezte.

1298. június 11-én halt meg, sírja zarándokhely lett. XII. Leó pápa 1827-ben avatta boldoggá.


Szentírási szakaszok: 1 Jn 3,14-18; Lk 6,27-38

                                    Június 21.

    GONZÁGA SZENT ALAJOS SZERZETES

                                              Emléknap

1568-ban született a lombardiai Mantova közelében a Castiglione hercegi családból. Édesanyjától jámbor nevelést kapott, mindenki előtt úgy tűnt, hogy a vallásos élethez kiváltképpen hajlama van. A hercegséghez való jogát öccsének átengedte, Rómában belépett a Jézus-Társaságba (jezsuita rendbe). Amikor a kórházakban a betegeknek szolgált, maga is megkapta a pestist. Meghalt 1591. június 21-én, Rómában.


Szentírási szakaszok: 1 Jn 5,1-5; Mt 22,34-40

                                    Június 22.

            FISHER SZENT JÁNOS PÜSPÖK

        ÉS MORUS SZENT TAMÁS VÉRTANÚK

Fisher János 1469-ben született, hittudományt az angliai Cambridge-ben tanult, és pappá szentelték. Rochester püspöke lett, szigorú életet élt, kiváló lelkipásztor lett belőle, híveit gyakran látogatta. Kora tévedései ellen több művet írt.

Morus Tamás 1477-ben született, Oxfordban tanult. Házasságából egy fiú és három leány született. A királyi udvarban a kancellári tisztet töltötte be. Az állam helyes kormányzásáról szóló és a vallás védelmét szolgáló műveket írt.

Mindkettőjüket lefejezték 1535-ben, VIII. Henrik király parancsára, akinek ellene mondtak házasságának felbontása kérdésében, mégpedig Fisher Jánost június 22-én, Morus Tamást pedig július 6-án. Míg Fisher János püspök a börtönben volt, III. Pál pápa bíborossá nevezte ki.


Szentírási szakaszok: 1 Pét 4,12-19; Mt 10,34-39


                                                       Június 24.

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSE

                                          Főünnep

A legszentebb Istenanya után mindjárt Keresztelő Szent Jánosé az első hely a világ megváltásának történetében. „Asszonyok szülöttei közt nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.” (Mt 11,11) ― hirdeti róla maga az Üdvözítő. Az ő nagysága az Istenember visszavert fénye, mert közvetlenül előtte járt, és az utat készítette számára. Születését angyal hirdette. Bűnbánatot hirdet, s az a méltóság éri, hogy ő mutathatja be Krisztust a világnak: „Íme, az Isten Báránya! ” (Jn 1,29)

Míg a többi szentnek csak halála (vagyis mennyei születése) napját ünnepeljük, Jánosnak földi születésnapját is teljes liturgikus fénnyel üljük, éppúgy, mint a Megváltóét és Máriáét.


Szentírási szakaszok: Iz 49,1-6; Apcsel 13,22-26; Lk 1,57-66.80

                                        Június 27.

                            SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY

                A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE                                             VÉDŐSZENTJE

                                                Főünnep

1046 körül született Lengyelországban. Atyjától, I. Béla királytól a lovagi erényeket és az országkormányzás elveit, anyjától, Richeza lengyel hercegnőtől a szilárd katolikus hitet és a mély vallásosságot örökölte. 1077-ben került a magyar trónra. Az ország kereszténnyé tételét, amelyet Szent István és a többi apostoli lelkületű hittérítő útnak indított, eredményesen befejezte. Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított, több bencés monostort létesített, 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. Ennek intézkedései hathatósan emelték a papság és a nép vallási, valamint fegyelmi színvonalát. A kunokat és más pogány törzseket, amelyek Magyarországra betörtek, legyőzte, és innen kiűzte. A szenvedőket és a szerencsétleneket atyai szeretettel felkarolta.

1095. július 29-én Nyitra mellett halt meg, földi maradványait a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek. Ezeket, valamint erényeit és érdemeit megvizsgálva III. Celesztin pápa, követe, Gergely bíboros által Váradon 1192. június 27-én a szenek sorába iktatta. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.


Szentírási szakaszok: Bölcs 10,10-14; Mt 22,34-40

                                    Június 28.

    SZENT IRÉNEUSZ PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

                                              Emléknap

130 körül született, Szmirnában nevelkedett, a város püspökének, Szent Polikárpnak volt a tanítványa. 177-ben a galliai Lyonban telepedett le, ahol pap, majd nem sokkal később e város püspöke lett. A katolikus hit védelmében a gnosztikusok tévedései ellen könyveket írt. A hagyomány szerint 200 körül vértanúságot szenvedett.


Szentírási szakaszok: 2 Tim 2,22b-26; Jn 17,20-26

                                Június 29.

        SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

                                         Főünnep

Az apostolfejedelmek ünnepe. Simon Krisztus akaratából lett Péterré, Sziklává, hogy az Egyház reá épülhessen (Mt 16,18). Az apostolok között ő az első, testvéreinek megerősítője a hitben. Rómában lett vértanú, sírja fölött emelkedik a Szent Péter bazilika.

A Saulból lett Szent Pál, a népek apostola szintén Rómában lett vértanú. Vértanúságuk valószínű éve: 67.


Szentírási szakaszok: ApCsel 12,1-11; 2 Tim 4,6-8.17-18; Mt 16,13-19